Tudástár

Ájus Ferenc – Henye István: Orozva csinált kölkök. (A házasságon kívüli születések története Magyarországon, 1880–1910)

A tanulmány a házasságon kívüli születések 1880—1910 közötti történetét járja körül a történelmi Magyarországon. Mint a szerzők írják, elsősorban demográfiai közelítésű a vizsgálatuk, és a házasságon kívüli termékenység statisztikában kimutatott szintje többféle tényező bonyolult összjátékának eredménye, melyek közül a házasodási mozgalom, a házassággal kapcsolatos népszokások, a születéskorlátozás, a városban-vidéken lakás és a foglalkozás hatásait vizsgálták.

Tovább a cikkhez

Földházi Erzsébet: Válás és szétköltözés

A tanulmány, címével ellentétben nem csak a házasság megszűnése utáni szétköltözésről szól, a szerző ismerteti az élettársi kapcsolat létrejöttének és felbontásának szabályozását is. A 3 db táblázat és 7 db ábra mellett a tanulmány végén egy rövid fogalomtár segíti az ismeretek bővítését.

Tovább a cikkhez

Harcsa István - Monostori Judit: A háztartás- és családszerkezeti változások hosszútávú trendjei Magyarországon európai kontextusban: teóriák, tévképzetek, tények

A tanulmány a család- és háztartásszerkezeti változásokkal kapcsolatos fontosabb elméletek érvényességét vizsgálja a hazai folyamatok áttekintésével, európai kitekintésben. A vizsgált együttélési formák: egyszülős családok, mozaik családok, többgenerációs együttélési formák.

Tovább a cikkhez

Harcsa István – Monostori Judit: Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon

A tanulmány az együtt élő családtagok szerkezetében bekövetkezett változásokat vizsgálja. Elsőként áttekinti a családszerkezeti változások hosszú távú trendjeit az 1960-as évektől napjainkig. Ezek után részletesebben és a demográfiai folyamatokba beágyazottan tárgyalja az együttélési formák változásának folyamatát a rendszerváltás utáni Magyarországon. 3 db ábra és 10 db részletes táblázat segíti mindezek megértését.

Tovább a cikkhez

Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós az apa

Wesselényi Miklós reformkori politikus, mint árvízi hajós szerepel a történelemben. Kevéssé közismert, egyes források szerint 13, igazolhatóan 7  törvénytelen gyermeke volt, akikről (a korszellemtől eltérően) példamutatótan gondoskodott.

Tovább a cikkhez

Komma Olivér: Anya, négy gyerek és az anyaotthon

A tanulmány egy anyaotthonba élő négy gyermekes egyedülálló anya napját meséli el hajnali 5 órától este 10 óráig. Mint a szerző írja: „Tudom, hogy nem lehet senkinek az életét egy napba sűríteni, de véleményem szerint nagyon jól érzékeltethetőek a mindennapok körforgásával járó nehézségek, és a helyzetből való kitörést gátló akadályok.”

Tovább a cikkhez

Lakatos Mária: A fiatal gyermekes özvegy nők helyzete

A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a fiatal (15-39 éves) özvegy nők családi kapcsolatainak alakulását az özvegység első évében.
Hogyan oldják meg a zömmel kiskorú gyermekkel magukra maradt asszonyok a hirtelen rájuk háruló család- és háztartásfő-szerep adta problémákat? Vállalják-e ezt a feladatot, vagy újra beilleszkednek a szülői családba? Ha igen, melyik házastárs családja vonzza magához az özvegyet? Avagy honnan kap segítséget az özvegy anyagi, gyermeknevelési problémái és a mindennapok gyakorlati nehézségeinek megoldásában? (Az 55 oldalas tanulmányból 24 oldat tesz ki különféle adatokat bemutató 61. db. táblázat.)

Tovább a cikkhez

Monostori Judit: Gyermeküket egyedül nevelő apák

Az európai országokban (és Magyarországon is) a gyermeküket egyedül nevelő szülők döntő többsége nő. Ezért kevesebb figyelem szokott esni a 2016-os Mikrocenzus adatai szerint 14 százaléknyi gyermeküket/gyermekeiket nevelő egyszülős apákra. Ez európai viszonylatban az alacsonyabb értékek közé tartozik, abszolút számokban azonban 41.000 apát jelent. Őket mutatja be a hírlevél. 

Tovább a cikkhez

Monostori Judit: Az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottsága

A tanulmány első fejezete az egyszülős családok néhány fontosabb demográfiai és szociológiai jellemzőjét mutatja be. A második fejezet az egyszülős családok kialakulásának és megszűnésének dinamikájára utaló adatokat, számításokat közöl. A következő fejezetek az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottságát mutatják be az „Életünk fordulópontjai” című demográfiai panel 2004-es és 2008-as adatfelvételének adatelemzései alapján. 
A tanulmányban található 17 db részletes táblázat, akár önállóan olvasva is hasznos olvasmány.

Tovább a cikkhez

Pongrácz Tiborné - Spéder Zsolt: Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón

Tanulmányukban a szerzők a házassági és az élettársi kapcsolat néhány jellemzőjét vizsgálták egy 2001–2002-ben lefolytatott, követéses vizsgálatként tervezett kutatás első hullámának adatai segítségével.

A bemutatott eredmények átláthatóságát segíti a különféle összehasonlító adatokat bemutató 15 táblázat. 

Tovább a cikkhez

S. Molnár Edit: Élettársi együttélések – tények és vélemények

A tanulmány először áttekinti a magyarországi élettársi együttélések főbb demográfiai jellemzőit, majd az élettársi együttélésekről a 90-es években és 2000-ben kérdőíves felmérésekkel gyűjtött szubjektív véleményeket (12 db táblázattal illusztráltan) mutatja be. 

Tovább a cikkhez

„KSH”: A válások demográfiai jellemzői

A kiadvány rengeteg diagrammal, grafikonnal és táblázattal mutatja be a válások statisztikai jellemzőit (néhány korai adatot leszámítva) a rendszerváltástól 
2017-ig. 

Tovább a cikkhez

Szalma Ivett – Rékai Krisztina: Szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás és tartásdíjfizetés a különélő magyar szülők gyakorlatában

A tanulmány egy kutatás alapján azt ismerteti, hogy Magyarországon hogyan vesznek részt a különélő szülők (többnyire apák) a gyermekeik életében. Hogyan valósul meg a gyakorlatban a szülő gyermekfelügyeleti joga, a gyermekkel való kapcsolattartás és a tartásdíjfizetés.

Tovább a cikkhez

Temesváry Zsolt: A visegrádi országok családpolitikája

A tanulmány bemutatja visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) családpolitikai rendszereinek működését, különös tekintettel a 2010 utáni időszakra.

Az egyes pénzbeli családtámogatások formáit azok funkciói szerint vizsgálja (anyasági támogatások, gyermekgondozást segítő ellátások, családi pótlékok és csecsemőgondozási díjak), nem pedig országonként, a könnyebb összevethetőség és az egyes ellátások közötti különbségek egyszerűbb átláthatósága érdekében.

(Mivel ezeknek a támogatásoknak a neve országonként eltérő, ezért a funkciók szerinti kategorizáció során mindig a magyar elnevezést veszi alapul.)

Tovább a cikkhez

Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban

A tanulmány a családformák és együttélési minták utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásait elemzi. Mind a demográfiai folyamatok, mind az attitűd-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy Magyarországon fokozatosan átalakult ezek megítélése, elfogadottsága.

Tovább a cikkhez

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

A tanulmány először az egyedülállóság típusait: hajadon, nőtlen, elvált, özvegy; valamint ezek hazai számadatait ismerteti. Ezt követi a gyermeküket egyedül nevelő anyák és apák jellemzőinek bemutatása/összehasonlítása, amely a következő dimenziókra tejed ki: gyerekszám, családi állapot, iskolai végzettség, lakáskörülmények.

 

#egyszülő #özvegy #válás

Tovább a cikkhez