Karácsony | ÜNNEP3-5-8 perces mesék: a szülők megmentői az ünnepek alattDecember 1, 2017|Kis Gabriella Illusztráció: Unsplash/Picsea Néhány hete az unokaöcsémre vigyáztam, hogy a szülei legalább egyszer el tudjanak menni valahova kettesben. Most először ráadásul a rettegett altatás is beletartozott a programba. Ádám – mint minden négyéves – mindent megtesz, hogy ne kelljen este ágyba bújnia. Ezek közül talán még az „éhes vagyok – szomjas vagyok – pisilnem kell” kombináció alkalmazása a legártalmatlanabb, de szülei szedték már ki az ágyneműtartóból és találták meg a kádban is, ahova azért bújt, hogy fent maradhasson még néhány órát. A legtöbb esetben persze nincs kegyelem, hiszen az óvoda (és a szülei főnökei) nem éppen megértőek, ha késésről van szó. Ez azt is jelenti, hogy ha napközben nem sikerül napközben eléggé kifárasztani, Ádám altatása felér egy kisebb hadművelettel. És amikor már sikerül ágyba tenni, magára húzza a takarót, akkor persze könyörgő szemmel néz rád: olvass egy mesét! Az esti mesélés természetesen nem baj, sőt Ádámot egészen csecsemőkora óta próbáljuk rászoktatni. A nővérem és én így lettünk könyvmolyok, és igazán nem bánnánk, ha az a rengeteg gyerekkönyv, ami évtizedek óta a szekrényben figyel, egyszer majd őt is ugyanolyan boldoggá tenné, mint annak idején minket. De amikor gyerekek voltunk, mi sem gondoltuk volna, hogy a kedvenc esti meséink milyen megterhelőek is tudnak lenni a szülőknek. Ha csak egy átlagos napot veszünk, a reggeli készülődés, az út az óvodába, a munka, a hazaút, aztán az esti „vacsora-játék-fürdés” szentháromság a legtöbbünket úgy kifárasztja, hogy semmit nem kívánunk jobban, minthogy végre mi is ágyba kerüljünk, ne csak a gyerek. Nyilván a picik viszont ilyenkor mutatnak rá a leghosszabb és legvaskosabb könyvekre, és amikor olvasás közben mi előrebukunk a fotelben, a gyerek még mindig képest azt hajtogatni: még egy oldalt! Nos, pontosan ezek miatt örültem, mint majom a farkának, amikor azon a bizonyos gyerekfelvigyázós estén egy új könyvet találtam a polcon. Annyi volt ráírva: 3-5-8 perces mesék, és amikor kérdőn néztem a nővéremre, aki épp boldogan készülődött, csak annyit mondott: „az a könyv a megmentőm”. Én nem zárnám ki, hogy a két szerző - Anne Ameling és Monika Parciak – fejében is valami ilyesmi suhanhatott át, amikor kitalálták a koncepciót, de hogy a magyar kiadást ezért adták ki, az egészen biztos. A 3-5-8 perces mesék ugyanis pontosan azt jelenti, amit a címe is sugall: olyan történeteket találunk benne, amiket 3, 5 vagy ha kicsit több időnk van, akkor 8 percig tart elolvasni a gyereknek. És a végén nyugodtan mondhatjuk azt: vége van a mesének picim, most már itt az ideje aludni. A zseniális könyv első része olyan meséket tartalmaz, melyek elalváshoz és összebújáshoz lehetek tökéletesek. A siker pedig akkora volt, hogy megszületett az ünnepi változat, ez a 3-5-8 perces mesék Mikulásra és karácsonyra. Van benne történet mézeskalácssütésről, szilveszteri mulatságról, hóember építéséről és mindenről, ami egy néhány éves gyereket érdekel. Mellette pedig annyira kedves illusztrációk is kerültek, hogy a kötetet még nekünk is élmény lapozgatni, nemcsak a gyerekeknek. Én mindenesetre már biztos vagyok benne, hogy ezt fogja tőlem kapni Ádám Mikulásra. És van egy olyan sejtésem, hogy a szülei is boldogok lesznek – legalább lesz mit olvasnom, ha ők legközelebb megint randevúra mennek. Cím: 3-5-8 perces mesék Mikulásra és karácsonyraSzerzők: Anne Ameling és Monika ParciakKiadó: PagonyÁr: 2990 FtTags:gyerekkönyvkönyvajánlóesti meseünnep