Tornazsák | ÉLETMÓDEgyáltalán nem olyan hasznos a nyári szünet, mint gondoljukAugust 30, 2018|Dobos ViktóriaAz ifjúsági regényekben a most véget érő nyári szünet mindig a csodák birodalma: falusi idillben szaladgáló gyerekek, boldogság és gondtalanság jellemzi. A valóságban azonban sok családban egyáltalán nem erről szól ez a két és fél hónap. Valljuk be, a szülők többségének gondot jelent megoldani gyermeke felügyeletét, és a pénztárcájukat is megterheli az időszak. Illusztráció: Pixabay Márpedig a nyári szünet szinte a világ minden országában létezik, csak a hossza különbözik. Míg Dél-Koreában mindössze három hét szabadságot adnak a gyerekeknek, addig az Egyesült Államokban, Olaszországban vagy éppen Litvániában még a magyarországinál is hosszabb a pihenés ideje: három hónap. Eredetét egyébként ma már homály fedi. Sok történész állítja, hogy a vidéki családoknak nyáron szüksége volt a gyerekekre a földeken, de ezt a teóriát sokan megkérdőjelezik, mert nincs rá bizonyíték. Egyre több szakértő viszont állítja, hogy a hosszú iskolai kihagyás nem tesz jót a gyerekeknek. „Teljesen világos, hogy a gyerekek nagyon sok mindent elfelejtenek a nyáron” – mondta az észak-karolinai Duke Egyetem professzora a The Economist című lapnak. Harris Cooper egy tanulmányt idézett, amelyben 7 és 15 év közötti diákokat vizsgáltak: ez kimutatta, hogy a gyerekek a tananyag negyedét elfelejtették szeptemberre. Hasonló adatokat kaptak a világ más tájain is, köztük olyan országokban, ahol rövidebb a szünidő, mint az Egyesült Államokban. Társadalmi egyenlőtlenségek A nyári szünet ráadásul sokkal hátrányosabban érinti a szegényebb diákokat, mint a jómódú családok gyermekeit. „A nyár az év legegyenlőtlenebb időszaka” – véli Matthew Boulay, az amerikai oktatási szervezet szakértője. A gazdagabbak megengedhetik maguknak, hogy táborokba küldjék a gyerekeiket, esetleg külföldi tanulmányutakra fizessék be, vagy különórákra járassák őket. A szegényebbek ezt nem tehetik meg, az ingyenes, vagy legalább támogatott programok pedig nagyon ritkák. Sokaknak ilyenkor az étkezés is gondot jelent. A szegényebb háztartásokban nyáron sokkal nagyobb kiadás etetni a családot, hiszen évközben a gyerekek ingyen kapnak ebédet az iskolában. (Magyarországon ezért például sok önkormányzat nyáron is ingyenes a közétkeztetést biztosít a gyerekeknek.) Szakértők attól is tartanak, hogy a hátrányosabb helyzetű gyerekek az idejük nagy részét a szobában a számítógép, vagy a televízió előtt töltik, mert a szüleik nem engedhetik meg a külön programokat, az utcára viszont nem szívesen engedik ki őket egyedül. Ezek a kicsik az idejük nagy részében egyszerűen unatkoznak. Az egyszülőség, vagy a nagyszülők hiánya miatt pedig még a családtagok is ritkábban tudnak rájuk vigyázni. Egy 2007-es amerikai tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy 14-15 éves korukra a gazdag gyerekek hasonló okok miatt jóval sikeresebbek, mint szegényebb társaik. A helyzet még rosszabb a fejlődő országokban, ahol a gyerekek nyáron valóban a földeken segítenek a családnak tanulás, vagy olvasás helyett. Vitatott megoldások A témával foglakozó kutatók három lehetséges megoldást vázoltak fel a hosszú nyári szünet okozta problémákra: meghosszabbítani a tanévet, szétaprózni a szüneteket, vagy pedig államilag támogatott nyári programokat biztosítani. Az elsőre Dél-Korea az extrém példa, ahol a világon a leghosszabb a tanév, és legrövidebb a nyári szünet. Sok diák számára még az a három szabad hét is tanulással telik, mert komolyan kell teljesíteniük, ha be akarnak jutni az egyetemre. Ennek pedig ára van: bár a dél-koreai gyerekek jól teljesítenek a kompetenciaméréseken, nagyon sokan küzdenek stresszel, vagy mentális betegségekkel. A nyári szünet rövidítése a tanárok számára sem lenne ideális, és nagyon megterhelné a költségvetést is, hiszen valószínűleg csak akkor egyeznének bele, ha magasabb fizetést kapnának. Sok országban – így hazánkban – azzal próbálkoznak, hogy több évközi szünetet iktatnak be, a nyári szünetet viszont képtelenség teljes egészében eltörölni. A gyerekeknek mindenképpen szükségük van pihenésre, és a társadalomban is nagyon mélyen gyökerezik a jelenség. Matthew Boulay úgy látja, hogy nyáron is foglalkozni kell a gyerekekkel, persze nem a hagyományos iskolai módszerekkel. Néha nem is kell sok: a kötelező nyári olvasmányok például nem ördögtől valók, de sokszor az is elég, ha engedjük, hogy a gyerekek a parkban játsszanak, mert abból is rengeteget lehet tanulni. Sok szakértő szerint például a mai szülők eltúlozzák a veszélyeket, ami a szülői felügyelet nélkül hagyott kicsikre leselkedik. A problémán a fejlettebb országokban ösztöndíjakkal, ingyenes táborokkal és foglalkozásokkal próbálnak segíteni. Sok szülőt ennek ellenére még mindig rettegéssel tölt el a nyári szünet. Ha pedig sürgősen nem találunk rá valami megoldást, néhány évtized múlva a gyerekeik is ugyanezekkel a problémákkal fognak szembenézni.Tags:nyári szünetiskolapszichológus