Karácsony | ÜNNEPA legnehezebb karácsony: hol töltse a gyerek az ünnepeket a válás után?December 1, 2017|Dobos Viktória Illusztráció: Unsplash/Rawpixel Elváltál, a döntést meghoztad, a tartásdíjban és a gyermekelhelyezésben is sikerült megegyeznetek, az élet pedig – ha lassan is – de visszatér a normális kerékvágásba. Egészen addig, amíg elérkezik a december, a karácsonyi előkészületek közben pedig a legfontosabbról is dönteni kell: hol töltsék a gyerekek az ünnepeket. Az ünnepi időszak az elvált szülők életében gyakran rémálommá válik, különösen az első években, hiszen ilyenkor még nincs kialakult menete annak, hogyan és hol töltsék a gyerekek a szentestét és az utána következő napokat. Ha valamelyik szülőnek új párja van, még nehezebb a döntés, mert ilyenkor még az sem megoldható, hogy arra a néhány napra apa és anya félretegyék a nézetkülönbségeiket és a gyerekek érdekében együtt bontsák az ajándékokat a fa alatt. Győri Ildikó pszichológus, lapunk szakértője interjúnkban ebben a kérdésben próbál segíteni. A karácsony mindenkinek a nyugalomról és a szeretetről szól, de egy csúnyább válás után nehéz békében együtt ünnepelni. Ez ráadásul a gyerekek számára is nagyon érzékeny időszak. hogyan tudjuk megoldani, hogy legalább ők ne sérüljenek? A válás sajnos önmagában érzékeny dolog, ami felborítja a gyermek addigi hétköznapjait. Megváltoznak körülötte az emberek, és sokszor maga a lakhelye is. Ha a mi válásunkkor mindkettő bekövetkezett, akkor bizony érdemes arra koncentrálni, hogy legalább az ünnepek a gyermek számára élvezetesen, élménydúsan, pozitív megerősítésekkel teljenek. Sajnos sok családban tapasztalható, hogy a válás évében ez az óhaj nem valósul meg. Mindkettő szülőben nagy a feszültség, és nyer a „csakazértis keresztbeteszek neki” hozzáállás. Valószínűleg azért, mert a szülők is emberek, nem lehet arra a néhány napra mindent elfelejteni. Az életben mindig nehéz empátiával tekinteni a dolgokra, nehéz elviselni, ha a dolgok nem a mi érdekünk szerint alakulnak. Különösen nehéz, ha ilyen helyzetbe a saját döntésünk miatt kerülünk: azaz feladjuk eredeti, csodás karácsonyról alkotott elképzelésünket, csak azért, hogy a gyerekünknek jó legyen – és adott esetben a volt párunk szüleinél töltse a szentestét, vagy a következő napot. Ez teljesen érthető. Én magam is emlékszem a december 25-ére, amelyet egyedül töltöttem, távol a saját szüleimtől, mert a gyereket felhoztam Budapestre, hogy az apjával, és apai nagyszüleivel lehessen. Nem mondom, hogy életem legkellemesebb karácsony estéi voltak ezek. Az vigasztalt, hogy a gyerek jól érzi magát, nem szakítottam el a családjának egyik részétől teljesen. Tehát úgy gondolod, hogy Szenteste vegyenek erőt magukon és a gyerek érdekében ünnepeljenek együtt? Vagy jobb a békesség és a két karácsony? Mindenképp a békesség a fontos. Erre kellene a hangsúlyt fektetni. Ha tudunk ketten békében lenni, ám legyen. Bár ebben az esetben javasolnám, hogy külső helyszínen legyünk együtt, kávézzunk, sütizzünk, korcsolyázzunk együtt, hogy a gyerekben ne keltsük azt az illúziót, hogy apa visszajött és itt is marad. Ha nem tudunk együtt békében eltölteni egy délutánt, vagy egy estét, akkor inkább legyen két karácsony. Amikor volt párunkkal beszélünk az ünnepről, ne azzal kezdjük, hogy ki mit akar. Jobb, ha azt a kérdést tesszük fel: hogyan lehet a gyermekünk számára legélvezetesebb a karácsony? Ha ebből a nézőpontból indulunk ki, a következő lépés az lesz: ki mit tesz az élmények megteremtése érdekében. Csak a harmadik lépés lesz, hogy ki milyen kompromisszumra hajlandó, de addigra talán a vita már elcsendesedik, vagy ki sem alakul. Van, amikor nehéz elengedni, de ha szeretne apához menni, akkor hagyni kell Hogyan változik a felállás, ha apának/anyának már új családja van? Az új család mindig emel egyet az ünnepi szervezés nehézségein. Ilyenkor már sok-sok faktoros a karácsony. Nincs egységes recept, mert sok minden múlik az új partnereken. Biztosan nem lesz egyszerűbb az élet, így az ünnep megszervezése sem. Meg kell beszélni a közös ajándékozást? Vagy legyen külön-külön ajándék? Jó lenne egyeztetni az ajándékozás ügyében. Nemcsak a válás, a sima élet is gyakran hozhatja azt a helyzetet, hogy minkét ágon a nagyszülők ugyanúgy rollert vesznek karácsonyra, mert az ő kis unokájuk háromszor is mesélte, milyen jó lenne rollerezni. Nyilván erről fokozottan érdemes egyeztetni válás után. Sokszor történik meg, hogy a távol lévő fél – kompenzációképp – drága ajándékot vesz, vagy az életkornak nem megfelelőt, csak azért, hogy látszódjon, ő értékes darabra költött el sok pénzt. Fontos lenne egyeztetni, mert nem biztos, hogy kétévesen a tablet szolgálja leginkább a gyerek érdekét. Csak az ajándékokat kell összehangolni, vagy esetleg mást is? A másik dolog, amiben mindenképp meg kellene egyezni a gyerek érdekében – és ez tényleg nagyon fontos – a karácsonyi mitológia. A legrosszabb, ami történhet, hogy valamelyik „bosszúéhes” családtag rázúdítja a gyerekre, hogy „anyád / apád hazudik Neked, kisfiam, mert az ajándékot nem is az angyalkák hozzák”. Ennél nagyobb bűnt nem lehet a gyermekek érzelmi stabilitása ellen elkövetni karácsonykor. Mindenkinek, de elvált szülők gyermekeinek különösen szüksége van arra, hogy higgyen abban, hogy van az életben „varázslat”. Vannak olyan pillanatok, amelyek nagyon szépek, hangulatosak, szinte már varázslatosak, és ezekből nekünk is jár. Garantálom, az a kedves családtag, aki nekiront a gyereknek a fenti „őszinte” mondattal, sok éves traumát okoz a gyereknek, és nem azzal vési be a gyerek emlékébe magát, hogy milyen jó és előrelátó volt. Hogyan magyarázzuk el ezt a helyzetet a gyereknek? Érdemes a gyerek figyelmét az Ünnepre terelni. Adhatunk neki egy kis lapot, kvázi napló szerűen, amire felírhatja, milyen élményekkel gazdagodott az ünnepi hét alatt. Merre járt, milyen díszeket látott az egyik városban, milyen ízeket próbált ki a másikban, milyen éneket hallgattak itt, milyen filmet néztek ott. Milyen érdekes történetet hallott ettől a rokontól, milyen kalács receptet sütött a másik szomszéd. Ha ügyesen vezeti, fényképekkel is megörökíti, élmény lesz számára a karácsony, függetlenül attól, melyik napon hol volt. Egyáltalán megkérdezzük, hogy ő kivel szeretne ünnepelni? Azt, hogy kivel szeretne ünnepelni, nehéz egy gyereknek eldönteni, sőt, sokszor nem is tud választani – és ez így helyes. Ő szereti az édesanyját és édesapját is. Ő nem akarta, hogy elváljanak. Választani nem tud és nem is akar köztük. Más a történet akkor, ha valamelyik szülő bántalmazta őt, vagy a másik szülőt. Ilyen esetben mindenképp hallgassuk meg ő mit mond, és próbáljuk legalább bizonyos mértékben a neki megfelelő módon megszervezni a karácsonyt. Bántalmazás nélkül is komoly alkalmazkodást, erőfeszítést igényelhet a karácsonyi „mindenhol megfelelés” a gyerektől. Mire gondolok? Ha fél a gyerek az apa új feleségétől, mert az kiabálós, akkor rémisztő lehet számára annak a lehetősége, hogy karácsonykor ott kell aludnia az apjánál. Ilyenkor próbáljuk megbeszélni, hogy ott tölt egy napot náluk, de nem alszik ott. Tags:karácsonyünnepszentesteválás