Varga István

Az egyszülős családok a történelemben és napjainkban

Bognár Szabina; Farkas Éva; Györkő Enikő; Nagy Janka Teodóra; Varga, István  (szerk.) A családról múlt és jelen időben, Pécs, Magyarország, 2019

A tanulmány (amely a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók számára kidolgozott tananyag is egyben) arra tesz kísérletet, hogy vázlatosan bemutassa az egyszülőség történelmi alakzatait, mert ezek nélkül nem érthetőek meg a mai családszociológia folyamatok. Ezt követi az egyik legnagyobb hazai kisebbségnek is nevezett egyedülálló szülőkkel foglalkozó alapítvány és az egyedülálló szülőkről szóló kutatás eredményeinek bemutatása.

Reiderné dr. Bánki Erika

A gyermek érdeke a felbomló családban

Széchenyi István Egyetem

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Ka

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

A doktori értekezések között is hosszúnak számító, 280 oldalas disszertáció két nagy témakört ölel fel. Egyrészt a család felbomlását, mely a házasság felbontásában és az élettársi kapcsolatok megszűnésében ölt testet, másrészt a gyermek érdekének védelmét, mely alapelvként az egész családjogi szabályozást áthatja. Ez utóbbi során a szerző részletesen ismerteti az életközösség megszakadását (a házasság felbontását) követően a szülői felügyeleti jogok gyakorlását, a gyermekelhelyezést, gyermektartást, a kapcsolattartást, a lakáshasználatot és a gyermekvédelmi közvetítői eljárást.

Monostori Judit

EGYSZÜLŐS CSALÁDOK ÉS POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN

Demográfia (Évf. 62. szám 1 - 2019)

https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2768/2674

A tanulmány bemutatja, hogy az egyszülős családok szegénységi kockázata minden országban lényegesen meghaladja a társadalmi átlagot és a gyermeket nevelő, párkapcsolaton alapuló családok kockázati mutatóját is. Ennek ellenére az egyszülős családok Európa egyetlen országában sem preferált csoportjai a társadalompolitikai beavatkozások különböző területeinek. (Akár önállóan is rendkívül informatív olvasmány a nagyrészt európai összehasonlító adatokat tartalmazó 12 db ábra/grafikon.)

Nagy Sándor

A házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a 19. században

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola,

http://doktori.btk.elte.hu/hist/nagysandor/diss.pdf

A doktori disszertáció a házasság felbontásának fővárosi elterjedését az 1850-1910 közötti időszakban vizsgálja (a polgári házasság 1894. évi XXXI. törvénycikk általi bevezetése utáni 1910-ig tartó időszak a házassági törvény hatásainak a felmérése.) A XIX. század előtt a házassági kötelék felbontását néhány protestáns felekezet, általában nagyon ritkán, körülményes eljárás keretében gyakorolta. A polgári házasság bevezetésével azonban a jogintézmény legálissá vált, minden házaspár könnyen hozzáférhetett. (A függelékben található 49 db ábra, diagram, táblázat, térkép, akár önállóan is rendkívül informatív olvasmány.)

Rövid Irén

A gyermeküket egyedül nevelő szülők életkörülményeinek vizsgálata objektív és szubjektív mutatók segítségével a magyar cenzusok adatai alapján

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Demográfia és Szociológia Doktori Iskola, Demográfia Doktori Program

A doktori disszertáció a magánháztartásban élő, 20–49 éves gyermeküket egyedül nevelő szülők életkörülményeit vizsgálja objektív és szubjektív mutatók segítségével. A 2001. és a 2011. évi népszámlálás, valamint a 2016. évi mikrocenzus adatait felhasználva mutatja be a gyermeküket egyedül nevelő szülők főbb társadalmi, területi jellemzőit, melyet a házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élő, gyermeket nevelők, a gyermektelen házas- és élettársak, valamint a pár és a gyermek nélkül élő szinglik adataival is összehasonlít. Részletesen elemzi három szubjektív jóllétre vonatkozó mutató alakulását a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján: az élettel való elégedettséget, a boldogság megélésének gyakoriságát, valamint a szokásos havi kiadások fedezésének megítélését. (Akár önállóan is rendkívül informatív olvasmány a témához kapcsolódó 24 db ábra, 25 db táblázat és 7 db térkép.)

Ájus Ferenc – Henye István

Orozva csinált kölkök (A házasságon kívüli születések története Magyarországon 1880—1910)

Történeti Demográfiai Füzetek. 10. szám (1992)

https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/tortenetidemografiaifuzetek

Földházi Erzsébet

Válás és szétköltözés

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015
KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET, Budapest, 2

https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2465/2471

A tanulmány, címével ellentétben nem csak a házasság megszűnése utáni szétköltözésről szól, a szerző ismerteti az élettársi kapcsolat létrejöttének és felbontásának szabályozását is. A 3 db táblázat és 7 db ábra mellett a tanulmány végén egy rövid fogalomtár segíti az ismeretek bővítését.

Harcsa István – Monostori Judit

A HÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK HOSSZÚ TÁVÚ TRENDJEI MAGYARORSZÁGON EURÓPAI KONTEXTUSBAN:
TEÓRIÁK, TÉVKÉPZETEK, TÉNYEK

Demográfia, 60. évfolyam, 4. szám, Budapest 2017

https://doi.org/10.21543/Dem.60.4.2

A tanulmány a család- és háztartásszerkezeti változásokkal kapcsolatos fontosabb
elméletek érvényességét vizsgálja a hazai folyamatok áttekintésével, európai kitekintésben. A vizsgált együttélési formák: egyszülős családok, mozaik családok, többgenerációs együttélési formák.

Harcsa István – Monostori Judit

Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon

Társadalmi Riport 2014 (TÁRKI: Budapest, 2014)

http://old.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b326.pdf

A tanulmány az együtt élő családtagok szerkezetében bekövetkezett változásokat vizsgálja. Elsőként áttekinti a családszerkezeti változások hosszú távú trendjeit az 1960-as évektől napjainkig. Ezek után részletesebben és a demográfiai folyamatokba beágyazottan tárgyalja az együttélési formák változásának folyamatát a rendszerváltás utáni Magyarországon. 3 db ábra és 10 db részletes táblázat segíti mindezek megértését.

Kárpáti Attila István

Wesselényi Miklós az apa

Fons: forráskutatás és történeti segédtudományok 2017/1

http://www.epa.hu/03300/03304/00077/pdf/EPA03304_fons_2017_01_109-140.pdf

Wesselényi Miklós reformkori politikus, mint árvízi hajós szerepel a történelemben. Kevéssé közismert, egyes források szerint 13, igazolhatóan 7  törvénytelen gyermeke volt, akikről (a korszellemtől eltérően) példamutatótan gondoskodott.

Komma Olivér

Anya, négy gyerek és az anyaotthon

Új Dunatáj 2003 március

nincs

A tanulmány egy anyaotthonba élő négy gyermekes egyedülálló anya napját meséli el hajnali 5 órától este 10 óráig. Mint a szerző írja: „Tudom, hogy nem lehet senkinek az életét egy napba sűríteni, de véleményem szerint nagyon jól érzékeltethetőek a mindennapok körforgásával járó nehézségek, és a helyzetből való kitörést gátló akadályok.”

KSH

A válások demográfiai jellemzői

Statisztikai Tükör – 2019. március 28.

A kiadvány rengeteg diagrammal, grafikonnal és táblázattal mutatja be a válások statisztikai jellemzőit (néhány korai adatot leszámítva) a rendszerváltástól 2017-ig.

Lakatos Mária

A fiatal gyermekes özvegy nők helyzete

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI (46. szám, 1979)

A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a fiatal (15-39 éves) özvegy nők családi kapcsolatainak alakulását az özvegység első évében.
Hogyan oldják meg a zömmel kiskorú gyermekkel magukra maradt asszonyok a hirtelen rájuk háruló család- és háztartásfő-szerep adta problémákat? Vállalják-e ezt a feladatot, vagy újra beilleszkednek a szülői családba? Ha igen, melyik házastárs családja vonzza magához az özvegyet? Avagy honnan kap segítséget az özvegy anyagi, gyermeknevelési problémái és a mindennapok gyakorlati nehézségeinek megoldásában? (Az 55 oldalas tanulmányból 24 oldat tesz ki különféle adatokat bemutató 61 db. táblázat.)

Monostori Judit

Az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottsága

Socio.hu Társadalomtudományi Szemle (2013/3)

A tanulmány első fejezete az egyszülős családok néhány fontosabb demográfiai és szociológiai jellemzőjét mutatja be. A második fejezet az egyszülős családok kialakulásának és megszűnésének dinamikájára utaló adatokat, számításokat közöl. A következő fejezetek az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottságát mutatják be az „Életünk fordulópontjai” című demográfiai panel 2004-es és 2008-as adatfelvételének adatelemzései alapján.

Gyermeküket egyedül nevelő apák

Gyermeküket egyedül nevelő apák

KORFA-Népesedési Hírlevél (2020 április)

Az európai országokban (és Magyarországon is) a gyermeküket egyedül nevelő szülők döntő többsége nő. Ezért kevesebb figyelem szokott esni a 2016-os Mikrocenzus adatai szerint 14 százaléknyi gyermeküket/gyermekeiket nevelő egyszülős apákra. Ez európai viszonylatban az alacsonyabb értékek közé tartozik, abszolút számokban azonban 41.000 apát jelent. Őket mutatja be a hírlevél

Monostori Judit

A gyermeküket egyedül nevelő nők és a magányosság

Socio.hu Társadalomtudományi Szemle (2022/1)

Magyarországon   a   gyermeket   nevelő   háztartások   közel   negyede  egyszülős,  akik  számos  vonatkozásban  hátrányo-sabb   helyzetben   vannak,   mint   párkapcsolatban   nevelő   társaik. Akár az anyagi helyzetüket, így a jövedelmi szegény-ségben  való  érintettségüket,  akár  a  munkaerőpiaci  integ-ráltságukat  tekintjük.  Ezeknek  a  mérése  hosszú  évek  óta  nemzetközileg  meghatározott  standardok  alapján  történik.  Arról  viszont  sokkal  kevesebbet  tudunk,  hogy  az  anyagi  problémák  mellett  milyen  más  nehézséggel  küzdenek  az  egyedül nevelők.

Pongrácz Tiborné - Spéder Zsolt

Élettársi kapcsolat és házasság - hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ÉS HÁZASSÁG –
HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK AZ EZREDFORDULÓN

Tanulmányukban a szerzők a házassági és az élettársi kapcsolat néhány jellemzőjét vizsgálták egy 2001–2002-ben lefolytatott, követéses vizsgálatként tervezett kutatás első hullámának adatai segítségével.
A bemutatott eredmények átláthatóságát segíti a különféle összehasonlító adatokat bemutató 15 táblázat.

S. Molnár Edit

Élettársi együttélések – tények és vélemények

Szerepváltozások - Jelentés a nők és férfiak helyetéről
(2001-Tárki és a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága)

A tanulmány először áttekinti a magyarországi élettársi együttélések főbb demográfiai jellemzőit, majd az élettársi együttélésekről a 90-es években és 2000-ben kérdőíves felmérésekkel gyűjtött szubjektív véleményeket (12 db táblázattal illusztráltan) mutatja be.

Szalma Ivett – Rékai Krisztina

Szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás és tartásdíjfizetés
a különélő magyar szülők gyakorlatában

Szociológiai Szemle 2019/4

A tanulmány egy kutatás alapján azt ismerteti, hogy Magyarországon hogyan vesznek részt a különélő szülők (többnyire apák) a gyermekeik életében. Hogyan valósul meg a gyakorlatban a szülő gyermekfelügyeleti joga, a gyermekkel való kapcsolattartás és a tartásdíjfizetés.

Temesváry Zsolt

A visegrádi országok családpolitikája

Kapocs. 2017/3

A tanulmány bemutatja visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) családpolitikai rendszereinek működését, különös tekintettel a 2010 utáni időszakra.
Az egyes pénzbeli családtámogatások formáit azok funkciói szerint vizsgálja (anyasági támogatások, gyermekgondozást segítő ellátások, családi pótlékok és csecsemőgondozási díjak), nem pedig országonként, a könnyebb összevethetőség és az egyes ellátások közötti különbségek egyszerűbb átláthatósága érdekében.
(Mivel ezeknek a támogatásoknak a neve országonként eltérő, ezért a funkciók szerinti kategorizáció során mindig a magyar elnevezést veszi alapul.)

Tóth Olga

Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban

elektronikus verzió, készült 2006-ban
Eredetileg: Tóth Olga (1999): „Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban” in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Pp. 53–62.

https://tarki.hu/sites/default/files/adatbank-h/kutjel/pdf/a597.pdf

A tanulmány a családformák és együttélési minták utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásait elemzi. Mind a demográfiai folyamatok, mind az attitűd-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy Magyarországon fokozatosan átalakult ezek megítélése, elfogadottsága.

Vukovich Gabriella

Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága,

A tanulmány először az egyedülállóság típusait: hajadon, nőtlen, elvált, özvegy; valamint ezek hazai számadatait ismerteti. Ezt követi a gyermeküket egyedül nevelő anyák és apák jellemzőinek bemutatása/összehasonlítása, amely a következő dimenziókra tejed ki: gyerekszám, családi állapot, iskolai végzettség, lakáskörülmények.