Így készülj a tanévkezdésre: az iskolapszichológus tanácsai

Lassacskán elrepül a nyár, és ilyenkor augusztus végén a legtöbb családban már előkerül az iskolakezdés témája. Ez az időszak nemcsak anyagilag megterhelő, de a laza nyárból a katonásabb, feszesebb iskolai rendbe való visszailleszkedés is okozhat nehézségeket. A gördülékeny alkalmazkodást jelentősen segíti, ha mind a szülők, mind pedig a gyerekek idejében elkezdenek ráhangolódni a szeptemberi tanévkezdésre. Palkó Nóra iskolapszichológus cikkében arról ír, hogyan tehetjük könnyebbé ezt az időszakot gyermekeinknek és persze magunknak is.
Így készülj a tanévkezdésre: az iskolapszichológus tanácsai

Rendelő | JOGI & LELKI SEGÉLYÍgy készülj a tanévkezdésre: az iskolapszichológus tanácsaiAugust 28, 2017|Palkó NóraLassacskán elrepül a nyár, és ilyenkor augusztus végén a legtöbb családban már előkerül az iskolakezdés témája. Ez az időszak nemcsak anyagilag megterhelő, de a laza nyárból a katonásabb, feszesebb iskolai rendbe való visszailleszkedés is okozhat nehézségeket. A gördülékeny alkalmazkodást jelentősen segíti, ha mind a szülők, mind pedig a gyerekek idejében elkezdenek ráhangolódni a szeptemberi tanévkezdésre. Palkó Nóra iskolapszichológus cikkében arról ír, hogyan tehetjük könnyebbé ezt az időszakot gyermekeinknek és persze magunknak is.  Illusztráció: Scott Webb/Unsplash A nyár (ideális esetben) az iskoláskorú gyerekeknek, serdülőknek még túlnyomó részt a pihenésről, játékról, kötetlen időtöltésről, a szinte végtelen szabadságról szól. Tíz hét önfeledt kikapcsolódás, lehetőség szerint minél több friss levegőn töltött idővel, új élményekkel, barátokkal, családdal.  Az a jó, ha ilyenkor elő sem kerülnek a tankönyvek, nincs gyakorlás, számonkérés, iskolai feladatok. Legjobb, ha a szünidő kizárólag a regenerálódásról, feltöltődésről szól! A vakáció programjainak megtervezése és kivitelezése kétség kívül hatalmas feladatot ró a szülőkre szervezési és pénzügyi szempontból is, aztán a nyár vége felé máris lehet a következő kihívásra koncentrálni. A tanévnyitó napja minden évben ugyanakkor jön el, hasonlóan a különböző vallási vagy családi ünnepekhez, az év körforgását, az élet ciklikusságát jelzi. Ez is egy megkülönböztetett nap, s ugyanúgy, mint a hagyományos ünnepekre, erre is érdemes rákészülni, ráhangolódni. Régebben az emberek a természeti jelenségek és az évszakok váltakozásához igazodva élték az életüket. Manapság az ismétlődő hagyományok, ünnepek adnak keretet az életnek, a külső világban lévő rendszer egyfajta belső rend megteremtését is lehetővé teszi, illetve az ünnepek tartása megadja egy (szűkebb vagy tágabb) közösséghez való tartozás érzését is. Ezekre a jeles eseményekre minden család másképp készül fel, különböző hagyományaik teremtődnek az évek során, s ezek a hagyományok, rítusok nagyban elősegítik a családon belüli összetartozás érzését, személyes jelentéssel ruházzák fel az alkalmakat. Bármilyen furcsán is hangozhat elsőre, az iskolakezdést is lehetséges személyre, vagy inkább családra „szabni”. Hol előbb, hol később, de nyár végén minden tanköteles korút nevelő családban elkezdenek foglalkozni az iskolával. Ha őszinték akarunk lenni, ilyenkor már a legtöbb szülő és gyerek is várja a tanévkezdést, hiszen akármennyire jó buli is a nyár, ha épp nincs program, akkor jön az unatkozás, a szülőkön pedig ott a nyomás, hogy (lehetőleg tartalmasan) kitöltsék a gyerekek szabadidejét, megoldják a kisebbek felügyeletét. Az iskolai időszak aztán visszahozza a rendszerességet a családok életébe, cserébe viszont komoly kötöttséggel is jár. Nyilvánvalóan más-más módon érdemes készülni egy serdülőkorúval az iskolakezdésre, mint egy kisiskolással, de az egyik alapvető „probléma”, nevezetesen a korán kelés, minden korosztályt érint. Már a tanévkezdést megelőző egy hétben érdemes fokozatosan visszaszoktatni a szervezetet a korábbi ébredésre, hogy ne az első napokban legyen hatalmas a váltás. Ez azt jelenti, hogy a lefekvés időpontját minden nap érdemes egy kicsivel korábbra csúsztatni, így aztán a felkelés ideje is lépésről lépésre egyre korábbra kerül. Fontos tudni, hogy egy alsó tagozatos kisgyerek alvásigénye napi 10-11 óra, de a jelentős testi és pszichés változásokon áteső kamaszoknak sem sokkal kevesebb ennél, nagyjából 9 óra. Nyáron mindenki hajlamos a napirendet is lazábban kezelni, a lefekvés mellett elcsúszik az étkezések, egyéb mindennapi teendők időpontja is. Ezeket sem árt szép fokozatosan újra a megszokott ütembe visszaállítani. Minden tanév elején szükség van legalább néhány új eszköz, tanszer (legyen az tornacipő vagy tolltartó) beszerzésére, a közös vásárlással már az iskolakezdésre hangolódhatunk. Ezt- bármilyen apróságról legyen is szó- a gyerekek életkortól függetlenül élvezik. A könyvek, füzetek bekötése, felcímkézése szintén remek közös program. Közben óhatatlanul megindul a beszélgetés –akár az iskoláról is. Ennek során ki lehet térni arra, hogy ki miért várja a sulit, így máris előkerül egy csomó pozitív, kedvcsináló és lelkesítő dolog, amik majd meghatározzák a következő hónapokat. Jó érzés persze az is, ha a gyerek a bizalmába avat, és megosztja velünk a különböző félelmeit, szorongásait. A szülő természetesen saját tapasztalatait, emlékeit, iskolai örömeit, nehézségeit is elmesélheti a gyermeknek. Ezek a beszélgetések, közös tevékenységek, az együtt töltött minőségi idő- talán mondani sem kell - nagyon jót tesznek a szülő- gyerek kapcsolatnak. Végül pedig a szünidő lezárásaként, ha belefér, akár egy közös nyárbúcsúztató programot is be lehet iktatni, például egy tanévkezdés előtti utolsó strandolást, közös fagyizást, esti filmnézést. A legfontosabb ezekkel kapcsolatban azonban az, hogy minden résztvevője élvezze az adott tevékenységet, ne legyen kötelező jellege, hiszen a családi békénél semmilyen program sem lehet fontosabb!Tags:iskolatanévkezdésiskolapszichológus