Rendelő | JOGI & LELKI SEGÉLYSegít a szakértőnk: harminc kérdés a gyermekelhelyezésrőlNovember 4, 2017|egyszulo.huA hozzánk forduló szülők a leggyakrabban a gyermekelhelyezés témájával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Ezért úgy gondoltuk, szakértőnk, dr. Makó Klaudia segítségével összeállítunk egy listát, amelyben a legfontosabb jogi kifejezéseket és jogszabályokat találod kérdezz-felelek formában összegyűjtve. Hogy könnyebb dolgod legyen, mindent külön is összegyűjtöttünk a www.egyszulos-magazin.hu/gyermekelhelyezes link alatt. Illusztráció: Anouk van Houts/Unsplash Alapfogalmak Mit jelent a szülői felügyeleti jog? A kiskorú gyermek feletti, törvény szerint kötelező felügyeleti jogot jelenti. A kötelező azt jelenti, hogy a jogszabály szerint minden kiskorú gyermek szülői felügyeleti jog alatt áll. Amelyik kiskorú gyermek nem áll szülői felügyeleti jog alatt (pl. mert egyik szülője sem él, vagy nem alkalmas a szülői felügyeleti jogok ellátására), annak a gyámhivatal kötelezően gyámot rendel. A kiskorú gyermek így vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. Mit tartalmaz a szülői felügyeleti jog? A szülői felügyeleti jog tartalmazza a kiskorú gyermekneve meghatározásának,gyermek gondozásának,vagyona kezelésének,törvényes képviseleténekjogát és kötelezettségét, valamint a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát.Mit jelentenek az egyes, szülői felügyeleti jogba tartozó jogok és kötelezettségek?Név meghatározásaA gyermek apjának, vagy anyjának a születési nevét, vagy a házassággal szerzett vezetéknevét viseli. Amennyiben a szülők nem házasok, a gyermek nem viselheti az anyjának a fennálló, vagy korábbi házassági nevét, ha azt az anya –né toldattal használta. A gyermek családi névként viselheti emellett a szülei összekapcsolt vezetéknevét is (akkor is, ha a házas szülők nem kapcsolták össze egymás nevét így a házasságkötéskor). A név meghatározása nemcsak jog, hanem kötelezettség is! 2. GondozásA szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeküket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges feltételeket biztosítsák.Míg a megélhetés elsősorban az anyagi feltételek megteremtését jelenti (lakás, étel, ruha), a felnevelés a szellemieket, azaz pl. megfelelő oktatás, erkölcsi példamutatás, stb. A gondozás körébe tartozik a gyermek lakhatása is, a törvény szerint a szülők saját lakásukban kötelesek a gyermeküket nevelni, a gyermek lakcímét minden esetben a szülők lakcímével azonos helyen kell megállapítani. Aki a gyermeket jogellenesen elviszi erről a címről, attól a szülő, vagy a gyámhatóság a gyermek visszaadását követelheti. 3. Vagyonkezelés Ez a kötelezettség természetesen akkor hatályos, ha a gyermeknek van saját vagyona (pl. munkával szerzett keresménye, öröksége, stb.).A szülő a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles a kiskorú gyermek vagyonát kezelni, gondozni, megóvni. Fő szabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő a vagyonkezeléssel kapcsolatban sem számadásra, sem biztosítékadásra nem kötelezhető. Elképzelhető azonban olyan eset is, hogy a kiskorú gyermek azzal a kikötéssel kap vagyoni juttatást, hogy a vagyont szülei nem kezelhetik – ilyenkor a gyámhatóság rendel ki vagyongondnokot a kiskorú gyermek vagyonának kezelésére. A gyermek vagyonából a gyermek indokolt szükségleteire fordítandó kiadások levonhatóak, a szülő tehát jogosult a vagyonból felhasználni a gyermek szükségleteire, a gyermek eltartására. Amennyiben viszont a szülő a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeit súlyosan megszegi, a gyámhatóság felügyelete alatt gyakorolhatja a továbbiakban a vagyonkezelést és a gyámhatóság rendszeres számadásra és/vagy biztosítékadásra kötelezheti. 4. Törvényes képviselet Mivel a kiskorúak – főszabály szerint – nem tehetnek semmilyen jognyilatkozatot, helyettük minden esetben a törvényes képviselőjük jár el. A törvényes képviselő pedig fő szabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő. A törvényes képviselet azt jelenti, hogy a kiskorú gyermek minden személyes és vagyoni ügyében a szülő jogosult eljárni, ő ír alá, stb.Ugyanakkor a kiskorúak is eljárhatnak az ún. „mindennapi élet körébe tartozó, szokásos értéket meg nem haladó szerződések megkötése” során a törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül (azaz pl. vehetnek egyedül is apróbb dolgokat a boltban. Amennyiben valamely ügyben a szülő és a gyermek között érdekellentét áll fenn, ilyen ügyben a törvényes képviseletet a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok gyakorolja.Kötelezettségek Milyen kötelezettségekkel jár a szülői felügyeleti jog? A szülői felügyelet jog és kötelezettség is egyben. Magában foglalja a gyermek törvényes képviseletének a kötelezettségét, a gyermek gondozásának kötelezettségét, a gyermek neve meghatározásának a kötelezettségét, valamint a gyermek vagyona kezelésének a kötelezettségét. Mind minden jogszabályi kötelezettség, ezek elmulasztása is különféle következményekkel járhat, pl. gyámhatósági eljárás, védelembe vétel, gyermek kiemelése a családból, szülői felügyeleti jogok megvonása, stb. Milyen kötelességei vannak az anyának és az apának? A szülők kötelességei egyenlőek és egyformák, mindkét szülőt ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Azaz mindkét szülő köteles a gyermeket gondozni, a vagyonát kezelni és a törvényes képviseletét ellátni – főszabály szerint. Melyik szülőt illeti meg különélés esetén a szülői felügyeleti jog? Fő szabály szerint a szülői felügyeleti jog közös marad akkor is, ha a szülők külön élnek. Ha a szülők nem kívánják fenntartani a közös szülői felügyeleti jogot, akkor megegyezhetnek abban, hogy a felügyeletet csak egyikük gyakorolja, sőt, meg is oszthatják a szülői felügyeleti jogokat (pl. úgy, hogy a vagyonkezelést az egyik szülő, a gondozást a másik szülő teljesíti, stb.).Amennyiben a különélő szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyeleti jogok gyakorlásában, úgy a bíróság dönt. Ha új párkapcsolatot létesítettem és az előző kapcsolatból származó gyermekem is velünk él, az új páromnak van valamilyen kötelezettsége a gyermekemmel szemben? Az ilyen új párkapcsolatnak is vannak kötelezettségei a gyermek felé, amennyiben az együttélő szülő ehhez hozzájárul. Ennek feltétele, hogy a gyermek huzamos ideig ebben a családban nevelkedjen. A szülő ilyen esetben a szülői felügyeleti jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését átengedheti, megoszthatja új párjával. Ez azonban csak tény-kérdés, jogi kötelezettségekkel nem jár, kivéve, amennyiben az új párkapcsolat a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményben érintett lehet. Az ilyen – új – élettárs, vagy házastárs a Büntető Törvénykönyv szerint a kiskorú veszélyeztetését is elkövetheti (tevékenységgel, vagy mulasztással), a „pót-szülőt” a Btk. is a kiskorú nevelésére, gondozására köteles személynek tekinti. Amennyiben a gyermek ebből a családból kikerül, az élettársat megilleti a gyermekkel a kapcsolattartás joga, de ez a jog csak járulékos jellegű, ugyanis a szülővel együtt illeti csak meg (azaz a saját jogán, egyedül nem kérelmezheti és nem is jogosult rá, csak a szülővel együtt). Közös szülői felügyelet Mit jelent a gyakorlatban a közös szülői felügyeleti jog? Azt jelenti, hogy a szülők a szülői felügyeletet érintő minden ügyben (lsd. szülői felügyelet tartalma) együtt döntenek, a gyermek ügyeihez mindig mindkét szülő aláírása kell, kivéve a sürgős, elháríthatatlan eseteket (pl. a gyermeket baleset éri és hozzá kell járulni a sürgős orvosi beavatkozáshoz), de ilyenkor is a lehetőségekhez képest haladéktalanul tájékoztatni kell a másik szülőt is a döntésről, aláírásról. Ez akkor is így van, ha a szülők külön élnek. Ha nincs bíróság, vagy gyámhatóság által jóváhagyott megállapodásuk a szülőknek a szülői felügyeleti jogról, úgy azt a törvény alapján közösnek kell tekinteni. Ha közös a szülői felügyeleti jog, minden ügyhöz kell a másik szülő aláírása is? Fő szabály szerint igen, kivéve a sürgős, elháríthatatlan eseteket (pl. baleset esetén, lsd. fent), de ilyenkor is a lehetőségekhez képest haladéktalanul tájékoztatni kell a másik szülőt. Közös szülői felügyelet esetén minden ügyben együtt kell döntenünk? Igen, ideértve a gyermek lakóhelyének megválasztását, a gyermeknél alkalmazott nevelési, erkölcsi elveket, stb. Amennyiben valamilyen kérdésben a szülők nem jutnak egyetértésre, a gyámhatóság dönt, a gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha nem a különélő, hanem az együtt élő szülők nem értenek egyet bármely nevelési kérdésben. Mit tehetek, ha közös szülői felügyeleti jogunk van, de nem tudunk megegyezni valamilyen, gyermeket érintő lényeges kérdésben? Ilyenkor a gyámhatósághoz lehet fordulni, a gyámhatóság döntése fogja pótolni a szülők megegyezését. A gyámhatóság mindig a gyermek érdekei alapján fog dönteni, ezért érdemes az ilyen kérelemben erre helyezni a hangsúlyt. Megosztott szülői felügyelet Mit jelent a megosztott szülői felügyeleti jog? A törvény szerint a különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják. Ez a megosztás mindig a szülők megállapodásán múlik, és többféle is lehet, a megosztástól függően: - ilyen például, ha a gyermek váltott időszakokban hol az egyik, hol a másik szülőnél lakik,- ilyen az, ha bizonyos kérdésekben csak az egyik szülő, míg más kérdésekben csak a másik szülő dönt (pl. iskolába anya hordja, különórákra, sport foglalkozásokra apa, stb.). Megosztott szülői felügyelet esetén milyen kérdésekben dönthetek önállóan?Azokban a kérdésekben, amelyek a megosztási megállapodás szerint a te saját, önálló döntési/felelősségi körödbe tartoznak. Kizárólagos szülői felügyeleti jog Mit jelent a kizárólagos szülői felügyeleti jog? Azt jelenti, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak az egyik szülő gyakorolja. Ez is történhet megállapodás alapján, vagy bírósági, hatósági döntés következményeként. Ha kizárólagos szülői felügyeleti jogom van, minden ügyben önállóan dönthetek? Igen, kivéve a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket, ezek a következők:a gyermek nevének meghatározása, nevének megváltoztatása,a gyermek lakóhelyének megválasztása,a gyermek életpályájának megválasztása.Ezekben a kérdésekben tehát annak a szülőnek is döntési/beleszólási joga van, aki egyébként nem gyakorol szülői felügyeletet a gyermek felett. Kinél lakik a gyerek? Amikor különválunk a párommal, kötelesek vagyunk megállapodni a gyermekelhelyezésről/szülői felügyeleti jogokról? Nem, nincs ilyen kötelezettség, azt viszont tudnotok kell, hogy amíg nincs jogilag is rendezett (azaz bíróság által jóváhagyott) megállapodásotok, addig a törvény szerint közös a szülői felügyeleti jog és minden ügyben közösen kell döntenetek. Közös szülői felügyeleti jog esetén kinél lakik a gyerek? Ez a szülők megállapodásán múlik. A régi Polgári Törvénykönyv a gyermek elhelyezését külön, önálló kérdésként kezelte, ez azonban mára beleolvadt a szülői felügyeleti jogba (azon belül is a gondozási kötelezettségbe). Így, az, hogy a gyermek kinél lakik, szintén a szülők megállapodása – ennek hiányában pedig a gyámhatóság, vagy a bíróság dönt, a gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján. Megosztott szülői felügyeleti jog esetén kinél lakik a gyerek? Ez is megállapodás kérdése, ennek hiányában dönt csak a bíróság, vagy a gyámhatóság. A megosztott szülői felügyeleti jog nem egyenlő azzal, hogy heti/kétheti váltásban él a gyermek az egyik, vagy a másik szülőnél – a megosztott felügyelet azt jelenti, hogy a szülői felügyelet tartalmát (vagyonkezelés, gondozás, törvényes képviselet) osztják meg egymás között a szülők. A „váltott műszakos” gyermekeknél általában közös a szülői felügyeleti jog, hiszen ez felel meg a legjobban a gyermek érdekeinek ilyen esetben. Kinek ítéli a bíróság a gyereket? Ha szerényebb anyagi körülmények között élek, mint a volt párom, neki ítéli a bíróság a gyerekem? A bíróság a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos döntésnél nemcsak az anyagi körülményeket vizsgálja meg, hanem azt is, hogy melyik szülőnél biztosítható a gyermek kedvezőbb értelmi-erkölcsi fejlődése. A Kúria (korábban: Legfelsőbb Bíróság) elvi határozatot is kiadott arról, miszerint kizárólag anyagi indokok alapján tilos dönteni arról, kinél kerüljön elhelyezésre egy gyermek. Ez arra az esetre is irányadó, amikor szegény családokból emelnek ki gyerekeket. Melyik szülőnek ítéli a bíróság a gyereket? A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja. A bíróság ennek során az összes körülményt köteles mérlegelni, tilos például csak anyagi szempontok alapján döntenie, azaz csak azért, mert az egyik szülő jobb anyagi körülmények között él, még nem biztos, hogy ő kapja a szülői felügyeleti jogot. A bíróságnak arra is törekednie kell, hogy a testvérek együtt maradjanak, a testvérek csak nagyon indokolt esetben választhatóak szét egymástól. A gyereknek van beleszólása abba, hogy melyik szülőjénél szeretne lakni? Igen, a jogszabály és a bírói gyakorlat szerint az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatnia a bíróságnak ebben a kérdésben, a 14 év feletti gyermek pedig csak annál a szülőnél helyezhető el, amelyiknél ő maga szeretne lakni – kivéve, ha ez nyilvánvalóan ellentétben áll a gyermek érdekeivel. Minden, ami külföld Ha külföldre szeretnék menni nyaralni a gyermekkel, ahhoz kell a másik szülő hozzájárulása? A rövid idejű külföldi tartózkodáshoz nem kell, azonban ha olyan országba szeretnénk menni, ahová útlevél szükséges, az útlevél elkészítéséhez kelleni fog a másik szülő hozzájárulása is, amennyiben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják a szülők. Ha külföldre szeretnék költözni a gyermekemmel, ahhoz kell a másik szülő hozzájárulása? Igen, ehhez minden esetben kell, akkor is, ha a szülői felügyeleti jogokat te gyakorlod kizárólagosan, a gyermek lakóhelyének megválasztása ugyanis olyan lényeges kérdés, amelyhez minden esetben szükséges a másik szülő hozzájárulása. Iskolaválasztáshoz kell-e a másik szülő hozzájárulása, ha kizárólagos szülői felügyeleti jogom van? Igen, ehhez minden esetben kell, akkor is, ha a szülői felügyeleti jogokat te gyakorlod kizárólagosan, a gyermek életpályájának megválasztása ugyanis olyan lényeges kérdés, amelyhez minden esetben szükséges a másik szülő hozzájárulása. A gyermekemnek lehetősége van arra, hogy külföldön járjon középiskolába – jogosult vagyok elengedni? A gyermek tanulmányok céljából egyedül, vagy egyik (vagy mindkét) szülőjével együtt tartózkodhat külföldön, de ehhez mindkét szülő hozzájárulása szükséges. Amennyiben a szülők nem tudnak megállapodni, a gyámhatóság dönt, aki természetesen a gyermek érdekeit veszi elsősorban figyelembe. Mit tegyek, ha a volt párom külföldi és nem járul hozzá, hogy a gyermekemmel Magyarországon maradjak? Van beleszólása? Mivel a költözés a gyermek lakóhelyének megválasztása körébe tartozik és mint ilyen, lényeges kérdésnek minősül, akkor is kell a másik szülő hozzájárulása, ha ez a másik szülő szülői felügyeleti jogokat nem gyakorol. Amennyiben nem járul hozzá, a gyámhatósághoz lehet fordulni – a hatóság akkor adja meg a hozzájárulását, ha a költözés a gyermek (és nem a szülő!) érdekében áll. Különféle esetek A gyermekem nagyobb értékű vagyontárgyakat örökölt – ha nem vagyok együtt a másik szülővel, melyiken vagyunk jogosultak a vagyont kezelni?A vagyonkezelés is a szülői felügyeleti jog része, ezért az a szülő jogosult rá, aki a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, ez pedig főszabály szerint mindkét szülő együttesen. A vagyonkezelés joga is különválasztható azonban más szülői felügyeleti jogoktól és előfordulhat, hogy erre csak az egyik – akár a különélő – szülő lesz jogosult, avagy az is, hogy egy harmadik személy, a gyámhatóság, bíróság által kirendelt vagyongondnok. A különélő szülőtársammal nagyon eltérő nevelési elveket vallunk és emiatt sokat vitatkozunk – ha nem tudunk megegyezni ilyen ügyekben (pl. büntetés, stb.), mit tehetek? Amennyiben a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők valamilyen lényeges kérdésben nem tudnak megegyezni, kérelmükre a gyámhatóság dönt, a gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján. Fontos tudni azonban, hogy kisebb súlyú, mindennapi kérdésekben nem lehet folyton a gyámhatósághoz futkosni. Amennyiben pedig ez a vélemény-különbség állandósul, talán érdemes kérni a közös szülői felügyelet megszüntetését a bíróságtól. A gyermekem elmúlt 16 éves és úgy döntött, a barátjánál/barátnőjénél szeretne lakni, megteheti ezt? A 16. életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét, vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyét (pl. kollégium) a szülők beleegyezése nélkül csak akkor hagyhatja el, ha ezt a gyámhatóság engedélyezi. A gyámhatóság akkor adja meg ezt az engedélyt, ha a gyermek érdeke úgy kívánja. Ha a volt párommal teljesen más valláshoz tartozunk, mit tehetek, hogy a gyermekünk az én vallásomat gyakorolja? Lelkiismereti és vallási kérdésekben sem a bírósághoz, sem a gyámhatósághoz nem lehet fordulni, az ilyen kérdéseket – amennyiben valóban csak a vallásgyakorlásról van szó – jogon kívül kell tudni megoldani. Amennyiben a lelkiismeret és vallásszabadság körébe tartozó, gyermekkel kapcsolatos kérdés más, szülői felügyeleti jog alá tartozó témát is érint, ebben már lehet kérni a gyámhatóság és a bíróság segítségét. Például bizonyos vallásoknak lehetnek olyan elvárásaik a hívek felé, amelyeket sem a Ptk. családjogi könyv, sem Magyarország Alaptörvénye nem támogat – tehát amennyiben a vallási kérdések a lelki ügyeken túlmenve más, jogilag releváns kérdéseket is érintenek, azokkal kapcsolatban már lehet helye jogi eljárásnak. A volt párom nagyon szeretné, ha a közös gyermekünk az ő szakmáját tanulná ki / az ő cégét venné át később, ám ezt sem a gyermek, sem én nem szeretném, mit tehetek? Ez a kérdés a pályaválasztás körébe tartozik, és mint ilyen, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek minősül, így a másik szülőt akkor is együtt-döntési jog illeti meg, ha szülői felügyeleti jogokat egyébként nem gyakorol. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni a kérdésben, a gyámhatóság döntését kérhetik, aki a gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján dönt. Tags:gyerekfelügyeletfelügyeleti joggyermekelhelyezésválásbíróságMakó Klaudia