kutatásokszakmai anyagokAz egyedülálló édesanyával élő gyerekek mentálisan és érzelmileg stabilak2016/07/07Az alábbi cikk a Humán Szaporodás és Embriológia Európai Társaságának 2016-ban, Helsinkiben megrendezett éves találkozóján bemutatott, a Cambridge-i Egyetemen végzett kutatás eredményeit összegzi, mely az egyedülálló édesanyával élő gyerekek fejlődését, érzelmi stabilitását vizsgálta. Az egyedülálló édesanyával élő gyerekek mentálisan és érzelmileg stabilak és egészségesen fejlődnek Egyre több egyedülálló nő vállal gyereket, részben a szülői jogokkal kapcsolatos törvényhozásban lévő változások, illetve a megváltozott szociális helyzetek miatt. Habár a technológia a mesterséges megtermékenyítés révén képes megküzdeni a növekvő igénnyel, arról még mindig keveset tudunk, hogy hogyan is gondolkoznak, éreznek, és hogy boldogulnak azok a gyerekek, akiket az édesanyjuk egyedül nevel fel. Egy tanulmány szerint, melyet a Cambridge-i Egyetem Család Kutató Központjában végeztek, és itt Helsinkiben, a Humán Szaporodás és Embriológia Európai Társaságának éves találkozóján bemutattak, ezek a gyerekek mentálisan és érzelmileg stabilak, és pozitív érzéseik vannak a családi élettel kapcsolatban, bár időnként foglalkoztatja őket a kérdés az édesapa hiányát illetően. „Azonban abban a korban, amikor ezek a gyerekek elkezdik megérteni a családi körülményeiket, továbbra is egészségesen fejlődnek.” – mondta Dr. Sophie Zade, kutató. A tanulmányban 51 egyszülős családot (ahol az édesanya neveli a gyereket) és 52 heteroszexuális kétszülős családot hasonlítottak össze egymással, ahol legalább egy olyan 4-9 éves gyermek él, aki mesterséges megtermékenyítéssel született. A résztvevő családokat a gyermek kora és neme, valamint olyan demográfiai tényezők szerint párosították össze, mint az édesanya iskolázottsága. Dr. Zadeh elmondása szerint ez az első olyan tanulmány, amely az egyedülálló édesanyával élő gyerekek mentális és érzelmi fejlődését, valamint a gyerekek saját perspektíváját vizsgálja abban a korban, amikor már elég idősek ahhoz, hogy megértsék családi körülményeiket és azt, hogy mit jelent apa nélkül felnőni – az egyetlen tanulmány, ami a gyerekek saját, szociális és családdal kapcsolatos élményeit is figyelembe veszi és kiértékeli. Az édesanyák mindkét csoportban kitöltöttek egy kérdőívet gyermekük fejlődéséről és az őket ért szülői stresszről. Ezen kívül az egyedülálló édesanyák egy interjún is részt vettek, ahol gyermekük érzéseiről, hozzáállásáról kérdezték őket az édesapával kapcsolatban, illetve arról, hogy felmerült-e ez a téma családi beszélgetések során. Az egyedülálló édesanyával élő gyerekek közül összesen 47-en szintén részt vettek egy interjún, ahol a családi életről és a barátságokról kérdezték őket.Nem volt jelentős különbség a két típusú család között, amikor a gyerekek mentális és érzelmi fejlődését vizsgálták a kérdőívek alapján. Azonban a kutatás szerint az egyedülálló édesanyák magasabb fokú pénzügyi gondjai és a magasabb fokú szülői stressz összefüggésben áll a gyerekek nagyobb fokú fejlődési problémáival. A legtöbb édesanya arról számolt be, hogy gyermekének semleges (39%), vagy vegyes (28%) érzései vannak az édesapa hiányával kapcsolatban, habár az édesanyák beszámolójának kvalitatív elemzése azt mutatta, hogy az édesapáról való beszélgetések igen fontos szerepet játszanak a család életében. Ami a gyerekeket illeti, a legtöbbjük (89%) aki válaszolt arra a kérdésre, hogy megváltoztatná-e a családi körülményeit, vagy azt hangsúlyozta, hogy csupán apró változásokat szeretne (38%), vagy egyáltalán nem szeretne semmilyen változást (51%). Az iskolával kapcsolatos kérdésekre a legtöbb gyerek (59%) igen pozitív választ adott. Ebből kiderült, hogy sokan (19%) szeretnek iskolába járni, a nagy részük (40%) pedig kifejezetten élvezi a tanulást, az iskolai légkört. Mindenki arról számolt be, hogy van legalább egy barátja, és a legtöbbjük (51%) 5 vagy annál több barátot is meg tudott nevezni. A gyerekek többségét (63%) soha nem bántották az iskolában, vagy csak apró piszkálódás, kötekedés áldozatává estek (34%). „4 és 9 éves koruk között a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek, akik egyedülálló édesanyával élnek, általánosságban szépen fejlődnek.” – mondta Dr. Zadeh. „Azt azonban még nem tudjuk, hogy ezek a gyerekek hogyan fognak boldogulni, ahogy telik az idő, vagy hogy mit fognak gondolni később a születési körülményeikről és arról, hogy édesapa nélkül nőnek fel.”„Általánosságban az eredmények azt mutatják, hogy ami leginkább számít egy egyedülálló édesanyával élő gyermek fejlődése kapcsán az nem az édesapa hiánya, és nem is maga a mesterséges megtermékenyítés, hanem a nevelés minősége és a pozitív szülő-gyermek kapcsolat. Így ezek az eredmények is csak visszahangozzák azt, amit már tudunk a „nem hagyományos” típusú családokban élő gyermekek pszichológiai fejlődésének meghatározó tényezőiről.”FeljegyzésekVannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol a mesterséges megtermékenyítés nem megengedett egyedülálló (vagy homoszexuális) nők esetében. Idén tiltakoztak is azzal kapcsolatban, hogy a specialisták nem tudnak segíteni ezeken a nőkön, akik így külföldre kényszerülnek menni, hogy kezelést kaphassanak.Mindazonáltal még azokban az országokban is érdeklődnek a klinikákon az édesanyák neveléssel kapcsolatos tervei iránt, ahol az egyedülálló nők teljes szülői jogokat kapnak (mint például az Egyesült Királyságban). Az Egyesült Királyságban ugyanis a mesterséges megtermékenyítések száma megközelítőleg 20%-kal növekedett 2013 és 2014 között. Forrás: European Society of Human Reproduction and Embriology (July 4, 2016). Children growing up in solo mother families are well adjusted and developing well: They nevertheless have questions about the absence of a father. Science Daily. cikk:https://www.sciencedaily.com/releases/2016/07/160704082717.htm