Ilyen volt az első születésnapom, mint anyuka

Ilyen volt az első születésnapom, mint anyuka. 365 nap, ami alatt megtanultam, hogy életemben először nem én irányítok.365 nap, ami kőkeményen szembesített a hibáimmal. 365 nap, amikor minden nap egyedül kellett helyt állnom. 
Ilyen volt az első születésnapom, mint anyuka

Ilyen volt az első születésnapom, mint anyuka. 365 nap, ami alatt megtanultam, hogy életemben először nem én irányítok.365 nap, ami kőkeményen szembesített a hibáimmal. 365 nap, amikor minden nap egyedül kellett helyt állnom. Kislányom egy éves lesz a héten. Hihetetlen, hogy egy év alatt mennyit fejlődik egy csecsemő, szinte fel sem fogja az ember. Azt viszont nagyon is jól értem, hogy én mivé értem ezen idő alatt.  Illusztráció: Unsplash A napokban ismét felvette velem a kapcsolatot egyik régi ismerősöm, akivel több, mint 3 éve nem beszéltünk. Igencsak meglepődött azokon a változásokon, amelyek azóta történtek velem. Valahogy kicsúszott a számon, hogy nem ugyanaz vagyok, akit egykor ismert. Rögtön rákérdezett, hogy miben változtam. Nem tudtam, mit válaszoljak. Hogyan lehetne elmondani mindazt, ami ahhoz vezetett, hogy egyedül vállaltam babát? Hogyan lehetne leírni azt az érzelmi hullámvasutat, amit többszörösen végigjártam? Hogyan lehetne beszélni a nehézségekről, a könnyekről úgy, hogy mégis életem legszebb egy éveként említem ezt az időszakot? Így végül csak annyit mondtam: ha sokat beszélgetünk, előbb-utóbb megérti majd. A kérdés azonban gondolkodásra késztetett: vajon miért mondtam, hogy más vagyok, hogy megváltoztam? Ahogy számba vettem mindazokat, amelyek korábban fontosak voltak nekem, mint a karrier, az elismerés, a vezetői szerep, az elvárásoknak való megfelelés, rájöttem, hogy ma már ezek semmit nem jelentenek számomra, vagy pedig átformálódott a jelentésük. Ha a tükörbe nézek, már nem azt az ambiciózus, ámde sokszor fáradt és üres tekintetű lányt látom, akit egykoron. A döntésem és az ezzel járó nehézségek leküzdése miatt büszkeséget sugároz a tekintetem. A korábban sápadt és elgyötört arc helyett egy élénk, kiegyensúlyozott nőt látok. Míg régebben gyakran aggódást lehetett rajtam felfedezni, ma sokkal nyugodtabb vagyok, mint valaha. Pedig egyedül nevelem a kislányomat, igen kevés segítséggel, behatárolt anyagi keretek között. Mégsem éreztem még soha ilyen kiegyensúlyozottnak magam. Így, igen, megváltoztam. Mert ajándékot kaptam az élettől. 365 napot, amikor minden egyes nap tanultam valamit.365 napot, ami alatt megértettem, hogy sokkal erősebb vagyok, mint valaha hittem.365 napot, amely mindennek értelmet adott. Boldog születésnapot, Kislányom!