Milyen területen dolgozol az Egyszülős Központnál?
Az Egyszülős Központ megnyitása előtt kezdtem el az Alapítványnál dolgozni mint program koordinátor. Ma már sok minden más mellett a két központ operatív vezetése az elsődleges feladatom.
Mondasz pár szót a napi munkádról?
Egyszer egy év eleji megbeszélésen színes és változatos évet kívántam, ezt meg is kapom azóta, nincs két egyforma napom.
A munkám jelentős része számítógép előtt zajlik, sok egyeztetéssel és megbeszéléssel együtt. Mellette minden nap más, épp milyen napunk van. Ha rendezvény van, akkor minden kolléga azzal van elfoglalva, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozik.
Ha kell, átrendezzük a központot a programokhoz, ha érkezik vagy osztjuk, akkor adományokat pakolunk, de készítettem már karácsonyfadíszt, farsangi lampiont, főztem már cukorszirupot limonádéhoz, ültettem már át virágot, napokig kézműveskedtem gyerekekkel fesztiválokon vagy kitelepüléseken.
Hogyan segítesz az egyszülősöknek?
Ezt nehéz pár szóban megfogalmazni. A legtöbb területhez kisebb nagyobb százalékban kapcsolódik a munkám. Részt veszek a nagyobb programok szervezésében, lebonyolításban, én koordinálom az adományok kiosztását, a táborozások és üdülések 90%-a is nálam fut össze.
Mellette a központok napi működést irányítom, hozzám tartoznak az ügyfélszolgálaton és a játszóházban dolgozó kollégák is.
Van olyan kiemelkedő szám, ami a munkádhoz köthető?
Sok emlékezetes szám és mérföldkő volt az elmúlt években, ebből ami szinte csak hozzám köthető, az a több mint 10.000 szülő és gyermek, akik eljutottak az Egyszülős Központ megnyitása óta üdülni vagy táborozni. Mindegyik családdal volt valamilyen kapcsolatom, ha csak két e-mail erejéig, de mindenkivel beszéltem valamilyen formában. Mindenkit egyesével regisztráltuk egy-egy üdülésre.
A másik kiemelkedő szám a több mint 18.000 kilogramm tartós élelmiszer, amit a pandémia alatti „maradj otthon” időszakokban szállíttattunk ki a családoknak. Otthon a gép előtt ülve pakolgattuk a liszteket, tésztákat, szószokat stb. az online kosárba, heti több száz bevásárlást intézve így. Nem beszélve a rengeteg karácsonyi és egyéb időszakban kiosztott csomagokról, amit az évek alatt csomagoltunk, dobozoltunk, hogy mindenhova eljusson, ahol szükség van rá.
Miért szeretsz az Egyszülős Központnál dolgozni?
Erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni: hasznosnak érzem magam, van értelme annak, amit csinálok. Része vagyok egy jó csapatnak és rengeteg embert ismertem meg az évek alatt.
Mi a legkedvesebb emléked? Legyen szó sikerről, nehézségről vagy bármilyen megható, felemelő pillanatról.
Nagyon nehéz erre a kérdésre is válaszolni. Minél több ideje dolgozom az egyszülős családokkal, annál több élményem, emlékem van. Az első, ami nyomot hagyott bennem, még az Egyszülős Központ megnyitása előtt történt. Decemberben tartós élelmiszer csomagokat osztottunk, és egy apuka jött a csomagért egy óvodás korú lánnyal. Apuka aláírta a papírokat, közben a kislány kotorászott a csomagban majd könnyes szemmel szólt az apukájához: „Nézd Apu, majonéz!” Ez volt az első szívbe markoló pillanat, amit itt átéltem. Azelőtt a majonéz nem jelentett nekem semmit, fel sem merült bennem, hogy egy üveg majonéz boldogságot okozhat bárkinek is, nemhogy egy kisgyereknek. Üldögéltem utána magamban nem is keveset.
Persze rengeteg pozitív élményt is átéltem, de ezt nem felejtettem el azóta sem.